Általános tudnivalók a beiskolázásról

 

A szülő joga és kötelessége

 

A nevelésben-oktatásban való részvétel joga a tanuló személyes jogosítványa. Azonban e körben a szülőnek lényeges szerepe van, hiszen megilleti a jog, hogy meghatározza, segítse, gyermeke milyen életpályára készüljön. Ehhez kapcsolódóan dönthet arról, hogy melyik nevelési-oktatási intézménybe kéri gyermeke felvételét.

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a gyermeke neveléséhez fűződő joga alapján, a szülőnek biztosítja azt a lehetőséget, hogy betekintsen az iskola pedagógiai munkáját meghatározó programokba, tájékoztatást és felvilágosítást kapjon az intézményben folyó munkáról, gyermeke fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről.

A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését.

 

Iskolaválasztás

 

A Közoktatási törvény a szabad iskolaválasztás jogával ruházta fel a szülőt. E joga alapján bármelyik iskolát választhatja az általa ismert állami, alapítványi, magán, vagy egyházi iskolák közül.

Szerencsés, ha az iskolaválasztásban mindenekelőtt az játszik szerepet, hogy a gyermek a saját természetének, fejlettségének megfelelően élhessen az iskolában.

Az iskola akkor jó, ha nem egyszerűen „munkahelye”, hanem a gyermek életének kellemes színtere is tud lenni.

 

A választáskor célszerű a következőket is mérlegelni:

Ø     a választott iskola megközelíthetősége (kisérés, utazás, idő)

Ø     a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő terhelés mértéke.

 

Az állandó lakhelyen működő, körzeti feladatot ellátó általános iskola  a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

 

A szabad iskolaválasztás joga nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy a gyermeket abba az iskolába veszik fel, amelyikbe a szülő szeretné elhelyezni. A felvétel kérdésében az igazgató dönt a Közoktatási törvényben meghatározott feltételek és keretek  alapján.

 

Tankötelezettség, iskolaérettség, beíratás

 

A Magyar Köztársaság az Alkotmány 70/F. §-a alapján a művelődéshez való jog gyakorlásához köteles biztosítani az ingyenes és kötelező oktatást. Ezt az alkotmányos kötelezettség teljesítését szolgálja a tankötelezettség.

 

A tankötelezettség kezdetéhez két feltételnek kell teljesülnie:

Ø     az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése,

Ø     meghatározott életkor elérése.

 

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget - legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik (május 31-ig), legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti - tankötelessé válik. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31-ig tölti be.

A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31-e utáni időpontban született.

 

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

Előfordulhat, hogy a szülő véleménye eltér a nevelési tanácsadó, vagy a szakértői bizottság javaslatától. Célszerű elfogadni azonban az óvoda és az említett intézmények véleményét, ha korainak találják az iskolakezdést, vagy ha az iskolába lépést javasolják.

 

Mit kell tudni a beíratásról?

 

A szülő köteles a meghirdetett időpontbanDunakeszin általában áprilisban – tanköteles gyermekét beíratni a lakóhelye szerint illetékes iskola első évfolyamára. Amennyiben a szülő a gyermeket, az általa választott, de nem a körzeti iskolába kívánja beiskolázni, azt a körzeti iskolába be kell jelenteni.

 

A beiratkozáskor be kell mutatni:

Ø     a szülő személyi igazolványát,

Ø     lakcímkártyát,

Ø     a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

Ø     a gyermek fejlettségéről szóló óvodai szakvéleményt, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.

 

Ha a szülő a gyermek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos kötelességét nem teljesíti, jogszabály sértést követ el, a lakóhely szerinti jegyző – a Közoktatási törvény 91. § alapján – a teljesítést elrendeli.

 

A gyermek iskolai felvételéről az igazgató dönt. A felvétellel kapcsolatos határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a szülő eljárási kérelmet nyújthat be – elbírálás céljából – önkormányzati iskola esetén a jegyzőhöz, alapítványi, magán, vagy egyházi iskola esetén pedig a fenntartóhoz.

 

A tanulói jogviszony létrejöttének napjától (felvétel) kedvezmények illetik meg a tanulók, illetve a szülőt. Ezekről az iskolák tájékoztatják a szülőket (pl. diákigazolvány, étkezési kedvezmény, tankönyvtámogatást, stb.) a beiratkozásnál a szülők kézbe kapják az iskola házirendjét.

 

Magántanulói státusz

 

A Közoktatási törvény nem ismeri a tankötelezettség alóli felmentés lehetőségét. A tankötelezettség teljesítése nem szükségszerűen jár együtt az iskolába járással. Lehetőség van arra is, hogy magántanulóként teljesítse kötelezettségét a gyermek. Erről a szülő jogosult dönteni ( Kt.7.§ (2)bek. alapján. Ebben az esetben az iskola igazgatójának három munkanapon belül ki kell kérni a gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hogy hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak.

A magántanuló is jogviszonyban áll az iskolával. Az iskolába járás alóli felmentéssel egyidejűleg kell egyeztetni a beszámoltatás módját és időpontját az igazgatóval. A beszámoltatásra való felkészülés költségei a szülőt terhelik.

 

Tanulási kötelezettség

 

A tanév, illetve a tanulók kötelező óraszáma minden iskolában az azonos évfolyamon megegyezik. A kötelező tanítási órák mellett – a Kt. által meghatározott időkeretben – az iskola nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez. Ezek keretében lehetőség van felzárkóztató foglalkozások megtartására, a képességek, a tehetség kibontakozását szolgáló ismeretek elsajátítására. Az időkeret minden iskolatípusban azonos, az iskolán múlik, hogy milyen kínálatot nyújt a tanulóinak. A tanulók tudásának, előmenetelének rendszeres értékelése szorosan összefügg a tanulói és szülői jogokkal és kötelezettségekkel, illetve a pedagógusok jogaival és kötelezettségeivel.

 

Az oktatás ingyenessége, tandíj, térítési díj

 

A közoktatási törvény ingyenes oktatáson azt a pedagógiai tevékenységet érti, amely ahhoz szükséges, hogy a tanuló felkészüljön az előírt ismeretekből, elsajátítsa azokat a követelményeket, amelyek lehetővé teszik az iskolai végzettséget megszerzését.

 

Az ingyenesség kiterjed az óvodai nevelésre, minden megszorítás és korlátozás nélkül az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálat tevékenységére, a középiskolai nevelésre, oktatásra. Az ingyenes ellátás a gyermeket, tanulót, szülőt személyi jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintett nélkül illeti meg.

Az ingyenes vizsgázás joga is megilleti a tanulót. Nem kell fizetni a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges vizsgákért.

 

Térítési díj, illetve tandíjfizetési kötelezettség szűk körben terheli a tanulót, illetve szülőt:

Ø     az alapfokú művészetoktatásban,

Ø     ha olyan foglalkozáson vesz részt a tanuló, amely nem kötődik az intézmény pedagógiai programjához, helyi tantervéhez, második szakképesítésre való felkészüléskor, 11. évfolyamtól a harmadik évfolyam ismétléskor.

 

Térítési díjat kell fizetni az intézményekben igénybe vett étkezésért.

A térítési díj és tandíj összegét a Közoktatási törvény 117.§-a alapján a fenntartó rendelete alapján  az igazgató határozza meg.